Greg

Már vagy egy hónapja búskomor, nyomott hangulat uralkodik nálunk. Ennek az állapotnak a héten vége szakadt. Ez lehetne jó dolog is, de most nem az. Ugyanis nem Jakub vagy Rick higgadt le, hanem Gregben borult fel az egyensúly, és emiatt megismertük az agresszív énjét.

Én személy szerint örültem ennek, mert ugyan láttam őt már harcolni, de sosem tiszta dühből, lendületből. Szilveszterkor sec perc alatt elbánt ellenfelével, ráadásul tök flegmán. Most viszont ha nem állítjuk meg, húsz darabra tépte volna Patkányt. Megnyugtatni pedig hatalmas teljesítmény volt. Csak a Greg lehiggasztása fázisban szereztem öt marást és három lila foltot a szemem alá, tőle.

Az eset szerdán történt. Meglehetősen hideg volt odakint, aznap érte el a megyét a hidegfront. Éppen emiatt fájt is a fejem, nem is kicsit. Ennek ellenére bementem az iskolába, mert úgy voltam vele, hogy most bárhol jobb, mint otthon. Előző este rengeteget forgolódtam, így nagyon kialvatlan is voltam. Tehát én aznap totál használhatatlan voltam. Ez már első órában be is bizonyítódott, ugyanis írtunk, de amikor a padtársam kérdezte, hogy mi micsoda, én csak gügyögtem magam elé mindenféle hülyeséget. Aztán óráról órára vonszoltam magam. Ezek után hatalmas sóhaj hagyta el a számat, mikor kicsöngettek a 7. órámról, ami most már ének volt, ugyanis megint változott az órarendünk. Természetesen megint csak rosszabb lett, d ez valahogy nem tud már engem meglepni. 

Leültem ebédelni, tökegyedül, mert aznap nem volt kedvem beszélgetni senkivel sem. De ezt nem mindenki tartotta tiszteletben. Dányi's Son odaült az asztalhoz és elkezdte a napját mesélni. Először kedvem lett volna képébe vágni a tányérom majd otthagyni, de minél tovább hallgattam, annál jobb kedvem lett. Nem mondott semmi különöset vagy vicceset, de amíg hallgattam a beszámolóját, nem a saját bajaimra figyeltem. Ezen felderülve, mikor kérdezte, hogy és mi a helyzet velem, nem mondtam neki, hogy Rick tegnap üvöltve verte az ajtót, mert nem sikerült neki valami bal kézzel, Jakub pedig leüvöltötte emiatt. Inkább csak annyit mondtam, hogy köszönöm megvagyok, csak nincs jó napom. Valószínű, hogy ezt már amúgy is észrevette, azért jött oda felvidítani, meg el is hívott egyet biliárdozni. Örömmel mondtam neki, hogy mehetünk és rettegjen, mert le fogom mosni.

Éppen a lakótelep sikátoros része mellet haladtunk el, mikor hangokat hallottunk, méghozzá Gregét. Olyan  volt, mint aki tipikusan suttogni próbál, de mégis hangos. Egy pillanatra megtorpantunk, majd úgy döntöttünk benézek a sikátorba Son pedig megvár. A következő jelenetre a legkisebb mértékben sem voltam felkészülve. Beléptem a sikátorba, azonnal megpillantottam a végében két alakot. A hozzám közelebbi, háttal álló volt Greg. Előtte volt valaki. Őt nem láttam, mert takarásban volt, ugyanis Greg a falhoz nyomta. Nem vette észre, hogy közeledem, nagyon belemélyedt valamibe. Mikor odaértem hozzájuk és megláttam a másik alakot, meg meghallottam, hogy miket suttog a barátom, egy ütemet kihagyott a szívem. 

Az ismeretlen alakot azért nem ismertem fel, mert Greg cafatokra vagdalta az arcát. A nyöszörgéséből viszont rájöttem, hogy ő Patkány. Halvány fogalmam sem volt, hogy miként került ide, és miért vágták meg, de már nem volt benne sok élet. Greg pedig mindenféle érzelem nélkül, jeges hangon suttogta a fülébe, hogy nyöszörögjön csak még egy kicsit, már csak három karcolás a biztos halálig. Nem tudtam mire vélni a helyzetet, de az rögtön leesett, ha a barátom megöli a tetűt, akkor őt fogják elítélni, így azonnal közbe avatkoztam. De ezzel csak felhúztam Greget, aki meglepetten tántorodott hátra, majd első idegből arcon csapott a késével. Én persze azonnal felüvöltöttem, de ez nem hatotta meg, belém rúgott, majd újból le akart sújtani rám a késével, de akkora Dányi's Son odaért. 

Tizenöt perc kemény küzdelem után sikerült harcképtelenné tennünk Greget, és elkezdtük faggatni, hogy ez mégis mi volt. Első válaszként bevert egyet nekem. Itt eldurrant az én agyam is, visszaadtam neki, sőt megtoldottam még vagy hárommal. Ezek után már végre nem a fogát csikorgatta dühösen, hanem csak meglepetten nézett rám, majd hirtelen kitört belőle minden. Csak úgy dőltek belőle a szavak. Elmesélte, hogy  éppen boltba ment, mikor Patkányt meglátta. A féreg egyenesen hozzá ment és közölte vele, hogy tudják, hogy Rick nincs jól, és ha nem adjuk át nekik, Jakubot meg fogják ölni hamarosan. Erre Greg idegzete is besokallt. Eddig bírt mindent, a sok kiborulást, álmatlanságot, meg mindent, de ezt már nem bírta. Nekiesett Patkánynak, berugdosta a sikátorba, majd a magánál hordott késsel elkezdte szabdalni az arcát. Már a tizedik bőrréteget szabta le róla mire odaértem. Azt mondta, ha nem avatkozok bele, megölte volna. 

Utána pedig menetrendszerűen kitört belőle, hogy ezt nagyon nem így akarta, és sajnálja, hogy átrendezte az arcom. Látszott az arcán, hogy tényleg nagyon bánja. Nekem egyáltalán nem akart ártani. De valószínűleg  a harc hevében fel sem ismert.  Úgyhogy csak rávigyorogtam és megparancsoltam neki, hogy elmegy nálunk zuhanyozni és alszik egy hatalmasat. 

Végül a biliárd partiból nem lett semmi, de hasznos ismeretekkel gazdagodtunk, Greg harcmodorával kapcsolatban.