Az elmúlt heteket totális nyugalomban töltöttük. Nem zaklatott minket senki,
nem történt egyetlenegy baleset sem velünk. A legnagyobb bajunk az volt, hogy
majd megölt minket az unalom. Na meg az, hogy Jakub lába nem nagyon akart
gyógyulni. Sőt, mintha napról napra rosszabbul lett volna. Ezért az egyik nap
elvittük még egyszer az orvoshoz. Ott kiderült, hogy elcseszték a vizsgálatot,
és meg kell műteni. Ettől egy kicsit depressziós lett mindenki, mert Jakub
focizik is a litván bajnokságban, és nem akarjuk tönkretenni a jövőjét, a
harcunkkal. Szerencsére ő nem tört össze. Úgy gondolja, a műtét nem fogja
befolyásolni a sporttal kapcsolatos viszonyát. Sőt, lesz végre egy ember, aki a
szállásról tudja majd koordinálni a hadjáratainkat, ha sor kerül rájuk. Így megnyugodtunk
és folytattuk a lazulós életvitelünket. Egészen mostanáig.
Ugyanis a héten elég vadul beindultak a környékbeli gyilkosok. A héten
összesen 13 gyilkosság történt. Ebből a számunkra legfájóbb a gimnáziumi kettős
gyilkosság volt. Az elkövetőkről és az indítékáról még most sem tudunk semmit.
Sőt, az egyik áldozatról sem tudunk semmit, úgy el lett csúfítva. A legdurvább
az volt az egészben, hogy én amúgy nagyon jól bírom a vér és egyéb mocskok
látványát, de ettől a dologtól még az én gyomrom is felfordult. Ez történt
kedden. Pont arra a napra terveztünk be egy kiruccanást. Úgy gondoltuk,
megérdemlünk egy közös mozit délután. De ez sajnos nem jött össze.
Már reggel éreztem, hogy valami nem stimmel. Úgy szimplán idióta volt minden.
A suliban egész tűrhetően teljesítettem, majd eljött az infó óra. Ott mindig
történik valami. Most viszont nem volt semmilyen rossz előérzetem a tanórával
kapcsolatban. Így teljes joggal döbbentem le, amikor a terembe belépve
megpillantottam az elosztó mellett két vérben tocsogó hullát. Először azt
hittem, rémeket látok és hallucinálok. Ezt a gondolatot rögtön megcáfolták az
osztálytársaim, akik hangos káromkodásban és sikoltozásban törtek ki. Majd
ennek hatására előrefurakodott hátulról a tanárunk. Az első gondolatom az volt,
hogy vagy visítani fog egy hatalmasat vagy pedig helyben összeesik. Legnagyobb
meglepetésemre egyik verzió sem következett be.
Az infó tanárom elővette azt a személyiségét, melyet még sosem láttam.
Teljes lelki békével odasétált a két testhez, megnézte, hogy van e vérnyomásuk.
Természetesen nem volt. Ezután telefonált a mentőknek, majd hívta a
rendőrséget. Miután a telefonokat elintézte, kiküldött minket a teremből, és
felszaladt értesíteni a fent lévő tanárokat. Mi pedig döbbenten álltunk
odakint. Sosem láttuk még ilyen összeszedettnek.
Mire kiértek a hivatalos szervek, már az egész iskola hangos volt a
történtektől. A többiek, (Rick és Greg) sem késlekedtek, szünetben azonnal
megkerestek. Azonnal elkezdtünk tanakodni, hogy mi történhetett. Szerencsére
elég nagy fantáziánk van, de nem sokra mentünk. Ez az eset felül múlt minden
eddigit. Két holttest feküdt az infóteremben, ráadásul nem simán késsel
átszúrt, hanem teljesen megcsonkított testek voltak. Halvány fogalmunk sem volt
arról, hogy ezt ki tett és miért.
A következő meglepetés akkor ért minket, mikor megérkezett a kórboncnok. Az
egyik litván volt. Vélhetően ő is felismert engem, mert amikor meglátott
káromkodott egy hatalmasat. Utána elment megvizsgálni a testeket, én pedig
hívtak Oxánát, hogy megvan a litván, jöjjön mielőtt késő lesz.
Ezután olyan dolgok történtek, melyekre a mindig mindenre felkészült emberek
sem számítottak. A litván fogta a testet, kivitte a kocsijához, majd eltűnt
vele és vissza se jött.
A hatóságok pedig csak néztek, hogy ami a fene történt, előbb még itt volt,
most meg nincs sehol. Nagyon durva volt. Állítom, én ilyet még életemben nem
láttam. Kijön a kórboncnok, majd fogja magát és meglép a hullával.
Mikor Oxána megékezett, előadtuk neki a történteket, ő pedig csak lesett.
Sikerült az életben először ledöbbentenünk a rendőrnőt. Azonban kétpillanatnyi
morgás után leesett neki is, hogy a hullarabló csak egy testet vitt el. Azonnal
kikövetelte magának, hogy megnézhesse a másikat. A helyi rendőrök nem nagyon
akarták engedni neki, de mikor felmutatta az iratait, kénytelenek voltak
beengedni. Tehát fölényesen vigyorogva bement a terembe.
Mire kijött a teremből a vigyor eltűnt az arcáról. Csak annyit mondott, hogy
a gyilkos valami szekta tag lehet. Csak az olyanok csonkítják meg a testeket
ennyire brutálisan. A látványtól viszont még ő is rosszul lett.
Azt, hogy ki vagy miért gyilkolt aznap, még most sem tudjuk. A hatóságok
nagy erőkkel keresik a tettest, és az áldozatok kilétét. Rajtuk kívül pedig mi is
nyomozunk. csak persze más módszerekkel.
Elsődlegesen megpróbálunk tényeket kideríteni, majd pedig azt, hogy nem függ
e össze a gyilkosság valamilyen módon Patkánnyal és a férfivel....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése