Mint írtam, Kampóst szökés közben elkapták és ZK Malborkban tartják fogva. Ez egy Lengyel börtön közel a svéd határhoz. Mivel nem volt sok időnk gondolkodni, elég kétségbeesett tervet dolgoztunk ki, ami egy óra alatt el is készült. Így a következő napon már úton voltunk.
Persze a benzin ára az egekbe szökik, így nem tudtunk mindenkit vinni, be kellett érnünk hét fővel. A Lengyel határ közelében a furgonunkat letettük és vadászgépre szálltunk. Szerencsére a csapatból viszonylag sokan kaptak pilóta kiképzést. Oxána, mert rendőr. Jax, Justas és Meda, mert kommandósok. Tudtommal csak Jakub és én nem tudunk vezetni gépet, de ha olyan dolog történne, szerintem simán megpróbálkoznánk vele.
Sajnos a kelleténél több időt töltöttünk Lengyelországban, mert mikor betértünk a ZK ba csak lestek, nem értették, mit akarunk. Lehet, hogy Kampóst, mint tulajdonnevet nem vágták, pedig még le is fordítottam nekik. Így nem tudtuk, hogy milyen néven kapták el. Mattot adott nekünk.
Nem tudtuk, mit tegyünk, órákig gondolkodtunk, de semmi ötlet nem született. Viszont mindannyian tisztában voltunk vele, hogy nem időzhetünk sokág itt, mert lehet már nemzetközileg is üldözöttek vagyunk. Így végső elkeseredettségemben felhívtam Jacet. Őt tavaly ismertem meg, mikor kint jártam iskolai úton Lengyelországban. Pár nap alatt szinte testvérek lettünk. Nagyon nem akartam, hogy bajba keveredjen miattunk, de ha valaki, akkor ő nagyon sokat segíthet és szinte biztosra vettem, hogy fog is.
Pár órán belül meg is érkeztünk hozzá egy Warszavától pár kilométerre lévő faluba. Semmit sem változott egy év alatt, elsőre kiszúrtuk egymást. Nagyon sajnáltam, hogy nem volt időnk élménybeszámolókra az elmúlt egy évről, hanem rögtön a lényegre kellett térjek. Azt mondta, nem leptem meg, mert egy éve egy titokzatos gyilkos hasonló módszerrel falvakat gyilkolt le, de elmenekült Litvániába. Viszont a tegnap esti híradóban benne volt, hogy elkapták, viszont egy napon belül meg is lépett Malborkból. És gyanította, nagy gáz van velem, mert több mint 6 hónapja nem látott facbookon, meg nem válaszoltam neki.
Megnyugtattam, hogy van pár barátom aki segít nekem, és amint vége ennek az egésznek, hazamegyek. Viszont addig az otthoniak semmit sem tudhatnak rólam, még elkezdenének keresni. Azt pedig végképp nem kellene. Szerencsére megígérte, hogy nem mond el erről semmit senkinek, csak had jöjjön velünk. Egyáltalán nem rajongtam az ötletért, de Jakub meggyőzött. Ebben az országban rendkívüli segítség lesz, vele könnyen fogunk boldogulni majd. Elmondta, hogy a Svéd határon nincs vám, így ott nem lesznek gondjaink, de ott kocsival kell mennünk. Felajánlotta, hogy mehetünk az övével, majd megveszi a pálya matricákat is.
Viszont van egy lopott kocsink. Ugye a börtöntől Jacehez nem mehettünk repülővel, így egy autót lenyúltunk. De ezzel majd később foglalkozunk, most higgadtan egy jó tervet kéne gyártanunk. És aludni se ártana....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése