Két nap és szombat. Két nap múlva elmegyek.. " Hogy hová még nem tudom" De az biztos, hogy nem egy kellemes nyaralásra. Úgy érzem a biztos halálba megyek ezzel a sebes tervezéssel, nem igazán dolgoztam ki részletesen az útitervet, megszerezni a fontos iratokat és személyes tárgyakat, utána pedig megfejteni a dolgokat, elkapni a gyilkost és visszajönni. Na persze ez nem lesz ilyen egyszerű ahogy felvázoltam, de ennél több biztos pont nincs is ebben a dologban.
Úgy vagyok vele, vagy sikerül, vagy meghalunk mind. Nem ijedek meg túlságosan tőle, mert ezt meg kell tennem magunkért úgy érzem.
Szóval most kezdem összepakolni a cuccaim, csak a legfontosabbak. Telefon, zene lejátszó, napló és sok toll és színes filc. Nameg az összes pénzem :/ Kint ha minden jól megy lesz internetkapcsolatunk, így tudok tudósítani arról hogy hogy állunk. Nagyon ijesztő lenne abban a tudatban lenni hogy senki nem tud rólunk semmit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése